Te is elhalmozod a gyermekedet különféle játékokkal? Meg sem tudjátok számolni, hány játéka van már? Ebből a posztból megtudod, hogy miért éred el éppen az ellenkező hatást, mint amit elvársz azzal, ha a gyermekedet elhalmozod játékokkal?

5/4-rész – folytatás

Mik a környezet negatív hatásai a gyermekeink elmélyült játszani tudására, flow állapotuk megélésére?

Évezredek óta hasonló környezeten fejlődtek a gyerekek, hasonló módon játszottak és bontakoztak ki. A természet volt a legnagyobb tanítójuk.

Mára már a gyermekek zöme körül megszűnt a természet és megszűnt a tér. Bezárultak a végtelenhez képest a szűk falak közé. Megszűnt a perspektíva, megszűntek a természetes anyagok, megszűntek az alapvető elemek körülöttük. Városokba, lakásokba, lakótelepekre kényszerültek. Onnan kezdve, hogy a természetet kizártuk az életünkből, csak mesterséges pótlékokkal, pót-szerekkel tudunk részegységeket fejleszteni. Elvesztették az egészlátás lehetőségét.

Képzelj el egy gyermeket a természetben, ahol körbe veszik őt az elemek. Éppen guggol, egy pocsolyából és egy vakondtúrás földjéből sárgolyókat gyúr. Még azt is tudja, hogy honnan kaparjon ki agyagosabb földet, ha nem jó a golyó konzisztenciája. Közben érzi a nap melegét az arcán. Fúj a szél. Körben rovarok hangjai. Érzi a virágok illatát. Megzörren egy falevél, felreppent egy madár egy közeli fáról, hallja a szárnysuhogását. Még érzi az imént bekapott szamóca ízét a szájában. Közben formálja tovább a golyókat, amelyekből épít valamit. Körbefigyel, a jelenben van. Teremtő létállapotban, flow-ban van.

Most nézzük meg, mit ad a gyermek számára ez a természeti közeg?

A bőrérzékelésen keresztül érzi a hőmérsékletet, a szelet, a nap sugarát. Tapintja a nedves földet, formázza a golyót, korrigálja az anyag sűrűségét és összetételét. Látja a föld színén, érzi tapintás útján, hogy melyik az agyagosabb. Közben használja mindét kezét, s kezének minden ujját. Most épp guggol, azaz mozgásra, „ugrásra” kész. Mozgásban van. Hallja a rovarok, falevél, madár hangját. Érzi az illatokat, és szájában az ízt is.

Jelen van az ízlelés, tapintás, hallás, látás és szaglás. Emellett aktívan, tevékenyen jelen vannak körülötte az alap elemek: a föld, a víz, a levegő, a nap tüze, a körülötte lévő növények, és állatok.

A gyermek ebben a létállapotban jelen van. Itt és most van. Alkotása, teremtése közben tökéletesen tudatában van a környezete minden rezdülésének. A természet a gyermekek igazi közege. Minden érzékszerve működésben és minden elem aktív használatban van…

És most tegyünk emellé a kép mellé egy gyermeket, aki belehuppan a fotelbe és bekapcsolják neki a mesefilmet.

Érzékelései közül a látás és a hallás működik csak, esetleg az ízlelés, ha még nasiznivalót is kap.

Az elemek közül csak a levegő van jelen, az is elektroszmoggal szennyezett formában. A gyermek a fotelben mozdulatlanul nézi más szereplők mozgását, az elemek és érzékszervek által nyújtott illúziót. A képzeletét kiszolgálják a megkomponált képek.

A tévé egy gyermek számára rendkívül frusztráló. Ez is egy becsapás – mások élnek a képernyőn – helyette és ő tökéletesen érzi – bár megfogalmazni talán nem tudja – a becsapottság érzését.

Folyt. köv.