„Te is elhalmozod a gyermekedet különféle játékokkal?” című írás befejező része: 5/5 rész

Hogyan lehet egy elidegenített környezetben mégis a lehető legközelebb vinni a gyermeket a már elvesztett, teremtő létállapotához?

Ha a gyermeknek nem tudjuk megadni azt a közeget, azaz a természetet, olyan mennyiségben és minőségben, ahogyan szüksége lenne rá, akkor nekünk kell pótolnunk azt, amit nem tud megfejlődni természetes úton.

A természetben a gyermek szavak nélkül is kommunikál: akció és reakció folyamatos egymásutánisága, kérdések és válaszok, ötletek és teremtések váltakozása kíséri ezt a folyamatot.

Egy zárt térben, mesterséges környezetben és mű anyagok között még fontosabb, hogy a gyermek meg tudja nyitni a kommunikációs csatornáit, hiszen az ő teremtő énje másképp nem tud kibontakozni. Ezért kerüljünk minden olyan játékot és eszközt, ami nem ad számára válasz-lehetőségeket, egyoldalúan kommunikál, illetve a gyermeknek nincsen semmilyen aktív, tevékeny szerepe benne, csupán a fogyasztói, felhasználói szerep jut neki.

Úgy próbáljuk meg kreatívan pótolni a természeti elemeket és a teremtő tevékenységet, hogy a lehető legjobban le tudjuk modellezni azt az állapotot, ami a gyermekek (és egyébként minden ember) sajátja: a flow-t, vagy másnéven a teremtő létállapotot.

Például: mivel földet túrni, sarazni egy lakásban nem lehet, helyettesítsük ezt egy ehhez legközelebb álló természetes anyaggal, az agyaggal. Kerüljük a színes, ragadós mű-anyagokat, a gyurmákat, habokat, mesterséges színű és ártalmas szereket. Biztosítsunk olyan helyet gyermekünknek, ahol szabadon koszolhat!

Láttuk, hogy ahhoz, hogy ezt az állapotot elérjék a gyermekek, minden érzékszervük bekapcsolt állapotban van, illetve minden természeti elem megjelenik a tevékenységükben, amelyben aktívan vesznek részt.

Ennek optimális lemodellezéséhez természetes anyagok használatára, komplex , minél több érzékszervet megmozgató feladatokra van szükség.

Amikor édesanyákkal dolgozom együtt, az együttműködésünk második felében, amikor már a gyermekkel és a gyermek lehetséges kommunikációs csatornáinak felkutatásával foglalkozunk, olyan „összművészeti”, komplex alkotó feladatokat próbálunk ki, amelyek alkalmasak arra, hogy a gyermek „kikapcsoljon” és belezuhanjon ebbe az időtlen állapotba, élménybe.

Minél gazdagabbak a kapcsolatok – gondolok itt az anyagtársításokra, az érzékelésekre, érzékszervek bevonására, az elemekre, a mozgás-szótárra, a mozdulatok specializálására – annál hatékonyabban és gyorsabban érjük el a kívánt eredményt. Bekapcsol a gyermekeknél az ősi ösztön, újra megtanulnak játszani, alkotni, teremteni, Flow-ba kerülni.

Ha a sok gyerekjáték helyett inkább ilyen szemlélettel választunk gyermekük számára játékot, kidobjuk a sok kreatívnak mondott fejlesztőt, helyette a megfelelő anyagokkal, eszközökkel és feladatokkal a gyermekünkre bízhatjuk „saját maga fejlesztését”.

Mit is kap a gyermek, ha újra eléri ezt a teremtő létállapotot?

Első szembetűnő változás, hogy képes hosszabb időt egy-egy folyamatban eltölteni. Koncentrációs készsége, figyelemmegtartása, önállósodása, kudarctűrő képessége, kitartása fejlődésnek indul.

Egy kis idő elteltével észrevehető, hogy a gyermek nyugodtabbá válik, hiszen önkifejelési eszközt kapott a kezébe – rátalált egy-egy kommunikációs csatornájára, amelyen keresztül sikeresen oldja feszültségeit, és kommunikálhatja vágyait. Drasztikus mértékben csökkennek a hisztik.

Az, hogy hogyan lehet ezeket a flow-közeli állapotokat beemelni a gyereknevelésbe, illetve hogyan tud az édesanya mindehhez úgy kapcsolódni, hogy közben gyógyítóan alakítja a folyamatot – az egyik legszebb fejlődési szakasza az anya és gyermeke kapcsolatának. Az anya-gyermek közti kommunikáció elmélyül, az édesanya sikeresen kapcsolódik gyermeke érzelmi világához, dekódolja üzeneteit, gyógyíthatja, feloldhatja elakadásait. Egy csodálatos utazás kezdeti lépése ez számukra.

Végül, de nem utolsósorban a gyermek végre újra gyermek lehet: ahol a kíváncsisága, a teremtés utáni vágya, az aktivitása, ragyogó tekintete mind olyan „apró” jelek, amelyek azt mutatják, hogy visszatalált arra az útra, ahonnan a modernizált világ letérítette őt.

Ha kérdésed van az írás kapcsán, írj kommentben, vagy messengeren, amint tudok, válaszolni fogok a felmerülő kérdésekre! Ha úgy látod, hogy nem boldogulsz egyedül, nagyon letértetek már erről az útról, szeretnéd visszakapni gyermeked és saját magadat, akkor beszélhetünk arról is, hogyan tudunk együtt dolgozni.