Veszítetted el már a türelmedet? Akkor biztos foglalkoztat az a gondolat, hogy hogyan tudod elkerülni azt, hogy kijöjj a sodrodból. A posztban a kiváltó okok kiiktatásáról olvashatsz.

Türelem-téma, 2. rész

Minden édesanya azt szeretné, ha a türelme végtelen lenne és mindig a helyzet magaslatán tudjon maradni.

Az első alkalommal, amikor ez végül meghiúsul, nagyon sok édesanya magába zuhan és szégyelli korábbi kirohanását.

Van, akinek egyetlen egy ilyen alkalom elég ahhoz, hogy a tettek mezejére lépjen és elhatározza magát, hogy dolgozni fog a türelem kérdésén és önmaga fejlesztésén, de van, aki újra és újra beleesik ebbe a viselkedésmintába és emiatt egyre rosszabb anyának hiszi magát, és azt érzi, alkalmatlan az anyaságra, illetve vagy személyiségét, vagy a régi, rossz, hozott mintákat okolja a viselkedéséért.

Így leírva talán te is érzed, hogy nem arányos az önmarcangoló gondolatok özöne magával a türelemvesztés tényével.

Mivel az édesanyák zöme kialvatlan, frusztrált, fáradt, illetve tombolnak benne az ilyen-olyan hormonváltozás tünetei – nem tud tiszta fejjel gondolkodni, így egy érzelmi hullámvasút az élete.

Vizsgáljuk meg most azt az esetet, hogyha a türelmed elvesztésének oka gyermeked viselkedése:

Egyik lehetséges módja annak, hogy ne veszítsd el a türelmed, ha kiiktatod a hiszti-faktort az életedből.

• · Az egyik legkönnyebb út az, ha első körben megfigyeled, hogy mik azok az események (dolgok, bármi) ami kihoznak téged a sodrodból?
• · Mennyire kapcsolódik ez a gyermeked viselkedéséhez?
• · Mennyire kapcsolódik hozzád?
• · Van-e bármilyen konkrét és ismétlődő esemény, ami rendre kiborulással végződik? (tévé lekapcsolása, fürdés, evés, öltözés, indulás, tevékenységváltás, bizonyos játékok, stb.)
• · Mindezek közül melyiket látod a legkönnyebben kiiktathatónak, a legkönnyebben megoldhatónak?

Ha első körben akár csak egy ilyen eseményt is találsz, amit felfejtesz, kielemzel és értelmezed a helyzetet a magad és gyermeked részéről, már ezen a nyomon el fogsz tudni indulni és sikereket érhetsz el.

A megoldást itt az jelentené, hogy ezt az ismétlődő helyzetet elkerüld.

Ha nem alap tevékenység – tisztálkodás, evés, alvás stb. – akkor célszerű teljesen abbahagyni.

Ha alap tevékenységeket érint, akkor a cél az, hogy meg legyen törve ennek az ismétlődő láncolatnak a folyamata.

• · A folyamat megtörésén kívül olyan kreatív praktikákat is bevethetsz, amellyel más irányba vezeted a gyermeked figyelmét, így lassan visszavezetheted ezt a folyamatot a tevékenységek közé – ha szükséges.
• · Amint így tudod koordinálni az adott (elsőként kiválasztott, legkönnyebben megoldható) tevékenységet, akkor az akkora energialöketet, magabiztosságot fog adni neked, hogy neki is indulhatsz a következő „hiszti-faktor” kiiktatásának is.

De mi van akkor, ha nem elég csak a külső faktorokat kezelni? Ha a türelmünk elvesztését szinte bármi kiválthatja?

Erről részletesen, még két hosszú bejegyzésben – a Facebook csoportomban írok – jelentkezz Te is, ha még nem vagy tagja!.